Mik a céljaid a Juvéval ebben az idényben?

Zlatan: A triplázás. Az, hogy megnyerjük a bajnokságot, az Olasz kupát és természetesen a Bajnokok Ligáját.

 Ha ez sikerülne, 23 évesen szinte mindent elérnél, amit csak lehet a klubfutballban. Mire vágynál még?

Zlatan: Arra, hogy egy évvel később nyerjük meg újra.

 Mindig ilyen nagyra törő céljaid voltak?

Zlatan: Sokan azt mondják, nagyképű vagyok. Pedig csak tisztában vagyok azzal, mit érek, mit tudok. A vágyaimat igyekszem a lehetőségeimhez igazítani.

 Mi a legszembetűnőbb különbség az Ajax és a Juventus között?

Zlatan: Az Ajaxnál nagyon sok tehetséges játékos volt, akik között fejlődhettem. Azt is mondhatnám, hogy a csapat együtt fejlődött. De őszintén meg kell mondanom, a nemzetközi porondon behatároltak voltak a lehetőségeink. Hiába álmodtunk róla, nem volt esélyünk arra, hogy (mondjuk) bejussunk a legjobb négy közé a Bajnokok Ligájába. A Juventusnál mások lehetnek a célok. Itt az ember világklasszisok között játszhat, s mindig, minden ellenféllel szemben a győzelem reményében. A Juvéban kész játékosok alkotják a csapatot, nagyon ritka, hogy egy feltörekvő játékos (amilyenből Amszterdamban nagyon sok van) állandó helyet harcoljon ki magának a csapatban.

 Nem nyomaszt, hogy a Juvénál minden mérkőzésen győzelmet várnak a csapattól?

Zlatan: Nem jelent különösebb újdonságot. Az Ajaxnál a holland bajnoki vagy kupameccseken hasonló volt a helyzet. De azt elismerem, hogy Olaszországban még erősebb a nyomás.

 Mi a differencia az Ajax és a Juventus játéka között?

Zlatan: A Juve játéka sokkal erőszakosabb, s fizikailag is nagyobb igénybevételt jelent. Taktikailag is sokkal szabályozottabb.

 Igaz, hogy Fabio Capello személye döntő szerepet játszott abban, hogy a nyáron a Juventushoz kerültél?

Zlatan: Néhány évvel korábban már a Romához is el akart vinni, tudom, hogy kedveli a játékomat. De nem ezért kedvelem, hanem mert olyan, mint én. Győztes típus. Számára csak egy eredmény létezik: a győzelem. Mindig tudja, hogy mit akar, s ezért tesz is. Bármelyik csapatnál is dolgozott (legyen az a Milan, a Real Madrid vagy éppen az AS Roma), kihozta a legjobbat a játékosaiból, s bajnoki címet nyert. Hogy csinálja? Szerintem az az egyik titka, hogy kiválóan motiválja a keret összes játékosát. Az előbb már említett csapatoknál, mint ahogy a Juventusnál is, még a kispadon is világklasszisok ülnek. Capello képes arra, hogy kezelje ezt a problémát. El tudja érni, hogy a vetélytársak is egymásért játszanak.

 Barátoknak kell lennie a csapattársaknak?

Zlatan: Egy fenét! Ki gondolja, hogy például a válogatottba aszerint hívják meg a játékosokat, hogy ki kit szeret? Nekem volt egy emlékezetes esetem: megorroltak rám a társak, amikor egyszer a San Marino elleni vb-selejtezőn elvettem a labdát egy tizenegyes előtt Kim Kallströmtől. A játékostársaim megharagudtak rám, még csak nem is gratuláltak a gólhoz. Elnézést is kértem tőlük az eset után.

 Alessandro Del Piero, akárhogy is nézzük, most az egyik vetélytársad. Azt mondta rólad, hogy világklasszisnak tart, s hogy örül, hogy Torinóba szerződtél, mert erősítést jelentesz a Juvénak. Ez barátság, vagy diplomácia?

Zlatan: Alexről én is hasonlókat mondanék. Nem vagyunk barátok, csak jó csapattársak. Tisztelem a tudásáért.

 Beszéltetek olasz klubtársaiddal az Európa-bajnokságon szerzett gólodról? Gigi Bufonnak alkalmasint kevesen lőttek ilyen látványos gólt.

Zlatan: Nem sokat beszéltünk. David Trezeguet hasonló cipőben járt, amikor a Juvéhoz szerződött: a 2000-es EB döntőben lőtt aranygólja után lett a klub játékosa. Büszke vagyok arra a gólra, de nem kell emlegetni. Már csak azért sem, mert a többiekben aligha kelt hasonlóan kellemes emlékeket.

 Hogyan sikerült ilyen könnyen beilleszkedni a Juventusba?

Zlatan: Valószínüleg úgy, hogy mindenki segített benne. Fabio Capello éppen úgy, mint a többiek.

 Ki gyakorolta rád a legnagyobb hatást a Juventus játékosai közül?

Zlatan: Pavel Nedved. Tátott szájjal bámultam, ahogy kínozta magát az edzőteremben. Szinte már emberfeletti erőfeszítéseket tesz azért, hogy tökéletes legyen a teste. Meg általában: úgy edz, mint egy megszállott. Amikor mindenki más csak kocog, ő akkor is fut. Edz, edz és edz. Olyan, mint egy dízelmozdony. Nem! Mint két dízelmozdony. Igen, két dízelmozdony egy testben. S mi fölözzük le ennek a hasznát. Amit góllövőként és középpályásként tesz a csapatért, az felbecsülhetetlen értékű.

 Azt mondják, égetnivalóan rossz gyerek voltál...

Zlatan: Malmö Rosengrad nevű negyedében nőttem fel, ahol rengeteg bevándorló élt. Hogy úgy mondjam, olyan környék volt, ahol vigyáznia kellett az embernek magára. Szinte mindennap örökös harcot kellett vívni. Utólag azt mondom, jót tett nekem. Megtanított küzdeni. Mindennap meg kellett verekedni azért, hogy te legyél a király. Akár a futballpályán is. Óriási erőket kellett mozgósítani. Viszont remek iskolát jelentett. Megjegyzem többet ért, mint az igazi.

 Mit szóltál, amikor az egyik svéd újságban egykori tanárod azt nyilatkozta rólad, hogy egyike voltál hosszú pályafutása öt legelvetemültebb diákjának? Mi a véleményed erről?

Zlatan: Olvastam én is a cikket az újságban, két gondom is van vele. Az egyik, hogy nem is tudom, ki az a nő, egyszerűen nem emlékszem rá. A másik, hogy ha minden igaz lenne, amit rólam mondott, akkor most nem futballsztár lennék, hanem rab egy börtönben. Úgy beszélt rólam, mint egy bűnözőről. Nem voltam angyal, benne voltam egy-két nagy dobásban, de szerintem ilyesmi már megesett már más diákokkal is kamaszkorukban. Ezért utálok újságot olvasni, néhány ember szeret bennük feltűnősködni azzal, hogy előveszi a híres emberekről szóló emlékeit. Aztán azok vagy hitelt érdemlőek, vagy nem.

 Bántott, hogy ezt mondta?

Zlatan: Miért bántott volna? Először is, tudom, hogy nem voltam jó gyerek. Másodszor is azt tartom, mindenki mondja el bátran a véleményét. Rossz, ha alakoskodni kényszerülünk. Engem sokan nem szeretnek, mert szókimondó vagyok. De nyugodt a lelkiismeretem, mert senki nem találhat meg azzal, hogy a háta mögött beszélek.

 Élvezed, hogy gazdag vagy?

Zlatan: Megmondjam miért szeretem, hogy sok pénzem van? Mert így mindig futja szórakozásra. A sok pénz szabadságérzetet ad, s lehetővé teszi, hogy ott és akkor szórakozz, ahol és amikor akarsz. De boldoggá nem tesz.

 Igaz, hogy Muhammad Ali az egyik példaképed? Őt negyven évvel ezelőtt Mr. Nagyszájnak becézték!

Zlatan: Ali az egyik kedvencem! Tisztában volt a képességeivel, s nem tartott senkitől. Illetve, csakúgy, mint én, egyedül Istentől. Nem mellesleg: imádtam nézni, ahogy bokszol. A másik eszményképem Diego Maradona volt. Fantasztikus, hogy mit tudott a labdával.

 Nagy vihart kavart az egyik kijelentésed. Azt mondtad, hogy amit a norvég John Carew tud a labdával, azt te bármikor megcsinálod egy naranccsal.

Zlatan: Tartom! Hiába mondott bármit utána, jöjjön ide, próbáljuk ki!

 Sokan tudják rólad, hogy bosnyák szülők gyermekeként Svédországban születtél. A stílusod viszont nem kifejezetten skandináv. Sokkal inkább hasonlít a jugoszláv iskolára. Szerinted te melyik iskolához tartozol leginkább?

Zlatan: Szerintem ez se nem svéd, se nem jugoszláv stílus. Ez Zlatan stílusa!