Miért is kaptad az Osgar-díjat?

Ballack: A Bild című napilap tüntetett ki vele, az indoklás szerint a béke és a szabadság, valamint a német egység megteremtéséért tett szolgálataimért. Az adományozók kiemelték, hogy soha nem felejtettem el, hogy a korábbi NDK-ban nőttem fel, annak ellenére, hogy az egységes Németországban látványos karriert futottam be. Megtisztelő volt az elismerés, de utóbbi számomra természetes volt. Soha nem akartam megtagadni a gyerekkoromat.

 Még egy hónapja sincs, hogy megszületett a harmadik kisfiad. Nagy családot alkottok az élettársaddal, mégsem házasodtatok össze. Miért?

Ballack: Nem gondoljuk, hogy egy kötelék erejét a papír teremtheti meg.

 A Bayern mostanában felemás arcot mutat, de még minden fontos fronton versenyben van a győzelemért. Milyennek látod te a csapatot?

Ballack: Meggyőződésem, hogy a hazai fronton nincs a miénknél jobb csapat. Oliver Kahn mondta egyszer viccesen, amikor nem nyertük meg a bajnokságot, hogy a Bayern kölcsönadta a salátástálat. Most ez a helyzet. De visszaszerezzük, mert hozzánk tartozik.

Valóban erősebb a Bayern a vetélytársaknál?

Ballack: Azt gondolom, hogy igen. A Schalkétól például kikaptunk, de jobban játszottunk a királykékeknél. Egyetlen akciójuk volt, más kérdés, hogy azzal is megvertek minket.

 Nem is tartod a Schalkét bajnokesélyesnek?

Ballack: Ha úgy játszik, mint ellenünk nincs esélye.

 A Bajnokok Ligájában az Arsenal után a Chelsea jön. Mit szóltál amikor meghallottad, hogy megint egy angol csapat következik? Ráadásul, ha esetleg túljuttok a londoni kékeken, még egy angollal, a Liverpool-al is összeakadhattok.

Ballack: Nagyon szívesen játszanék a Liverpool ellen! Egyrészt, mert akkor már az elődöntőben járnánk, másrészt, mert jó emlékeim vannak a vörösökről. 2002-ben, amikor a Bayer Leverkusen-nel eljutottunk a Bajnokok Ligája döntőjébe, játszottam ellenük. Leverkusenben nagyszerű mérkőzést vívtunk, nekem két gólt is sikerült lőnöm nekik. Visszatérve az angolokra: mire a Leverkusennel eljutottunk a döntőig, a második csoportszakaszban megelőztük az Arsenalt, aztán a kieséses szakaszban kivertük a Liverpoolt és a Manchester Unitedet is. Ezek után nem gondolom, hogy tartanom kellene az angoloktól.

 Az utóbbi időkben sokszor megtalált a német sajtó. Úgy tűnt nem viseled jól a kritikákat.

Ballack: Nyitott vagyok a jó szándékú, építő bírálatokra, de az alattomos és felelőtlen kritika kiborít.

 Mit szóltál például ahhoz, hogy Günter Netzer, az éles nyelvű egykori világklasszis azt mondta: az, hogy te a hajdani NDK-ban nőttél fel, meggátol abban, hogy igazi vezéregyéniség legyél?

Ballack: Nem különösen érdekel. Egyszer kiszaladt a számon, hogy egy ilyen sokat tapasztalt, híres ember hogyan mondhat ekkora butaságot, de aztán többet nem foglalkoztam vele.

 Tény, hogy te és Oliver Kahn vagytok a mai Bayern München kulcsfigurái. Szül ez bármiféle irigységet a csapaton belül?

Ballack: Soha nem tapasztaltam. Én mindenkit klasszisnek könyvelek el a csapaton belül, akinek ugyanaz a célja, mint nekem: nyerjünk minél többet. Mindenki jól keres az átlaghoz képest, de ettől még nem akarom a fejemet a homokba dugni, tudom, hogy Ollira és rám több fény vetül.

 Gondoltál valaha arra az utóbbi években, hogy elhagyod a Bayernt?

Ballack: Más német klubban nem játszanék, az külföldi lenne.

 Sokszor vitatják, hogy melyik is az igazi posztod. A legtöbben tízesnek, ha úgy tetszik, klasszikus játékszervezőnek látnak, amihez a tízes szám dukálna. Ugyanakkor te tizenhármasban játszol, mint hajdanán a befejező csatár, Gerd Müller. Egyik csapattársad, Bixente Lizarazu jobbőszekötőnek tart, Uli Hoeness, a Bayern egyik mogulja viszont védekező középpályásnak. Megítélésed szerint ki jár a legközelebb az igazsághoz?

Ballack: Szerintem Uli Hoenessnek kell leginkább tudnia, végtére is ő szerződtetett le.