A meccs embere a triplázó Adriano volt. 

 Az első meccsen kialakult 1-1-es eredménnyel vonultak ki a csapatok a pályára az egy héttel későbbre halasztott BL találkozón (a csúszásra azért került sor, mert akkor aznap a San Síroban az AC Milan mérkőzését játszották.) Adriano már a 6. percben megszerezte a vezetést, a Porto számára roppant szerencsétlen góllal (A brazil laposan lőtt labdája a becsúszó Pedro Emanuel testéről felpattanva véthetetlenül átemelkedett Vitor Baia kapus felett.) A portugálok csak ímmel-ámmal próbálták kiegyenlíteni a párharcot, amire rá is fáztak, mivel Javier Zanetti kiugratása után, Adriano jobb oldalról, bal külsővel lőtte be csapata, és saját maga második találatát. Rögtön a gól után kis szerencsével válaszolhatott volna José Couceiro mester csapata, de a jobb oldali bekk Seitaridisz kapásból középre tett labdája a jobb kapufa tövéről kivágódott. Öt perccel később azonban egy másik védőnek Jorge Costa-nak, sikerült az ami a görög Európa bajnoknak nem, a csapatkapitány a vendégek szögletét követően, estében kanalazta a bőrt a gólvonalon túlra, az eleső Toldo kapus mellett. Ekkor még egy portói gól következtében már a címvédő örülhetett vona a továbbjutásnak. Ennek ellenére az Inter-nek adódtak nagyobb helyzetei. J. Zanetti saját magát zseniálisan kiugratva gyalogolhaott szabadon a fővárosiak kapujáig, de ahelyett, hogy az üresen érkező Martins-hoz gúrított volna a másik irányba csinált egy cselt V.Baia mellett, és a lövését a gólvonalról kivágta az addigra már visszaérő Pedro Emanuel, javítva vele az első gólnál történő hibáját. A 87. percben pedig Adriano végleg eldöntötte a párharc kimenetelét, kilőve a kapu jobb alsó sarkát. Így Mancini gárdájával kiegészülve három olasz, két angol, egy német, egy francia és egy holland klub található a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata között.

Az olaszok meccs utáni öröme.