Anglia második Nagy Pétere.
2005.03.25. 18:40
Petr Cech tavaly nyáron egyike volt a világ legtehetségesebb kapusainak. Mostanra a legjobbá érett. Ezt nem csak mi mondjuk: nemrégiben Gianluigi Buffon, a tulajdonképpeni egyetlen vetélytárs is így nyilatkozott. A cseh kapust, a legendás MU hálóőr, Peter Schmeichel után csak Anglia második Nagy Péterének becéznek.
Amikor a Barcelona elleni mérkőzést követő este megpróbáltál elaludni, nyílván igyekeztél visszapörgetni a találkozó kulcspillanatait. Hogyan értékelted magadban a mérkőzést?
Cech: Azt hiszem ebben a meccsben minden benne volt, amit szeretnek az emberek a futballban. Sok gól, izgalom, férfias küzdelem, nagyszerű technikai megoldások, minden. Szerintem minden tévénéző élvezte (nem szólva azokról akik ott voltak a Stamford Bridge-en.)
Elégedett voltál a teljesítményeddel?
Cech: Ritkán mondom ezt, de igen. Különösen 3-2 után kellett "kapaszkodnom". Éreztem, hogy ha kapunk még egy gólt, nagy bajba kerülhetünk.
A Chelsea ebben az idényben még egyszer sem kapott három gólt...
Cech: Most kaphattunk volna. A Barcelonának nagyszerű csatárai vannak.
Ronaldinho mindenkit elkáprásztatott a második góljával. Te szinte meg sem tudtál mozdulni. Hibáztál?
Cech: Nem, nem hiszem. Túl sokan álltak előttem, s mire megláttam a labdát, már túl késő lett volna vetődni.
Miről beszéltetek az öltözőben a mérkőzés másnapján?
Cech: Arról, hogy ez a párharc alighanem döntőnek is beillett volna. Fantasztikus csata volt, amelyből mi kerültünk ki győztesen. Mindig is bíztunk abban, hogy megnyerjük a Bajnokok Ligáját, s ezután még nagyobb lehet az önbizalmunk. Hiszen bebizonyosodott: az angol liga legjobbjai után a külföldi sztárcsapatoknál is jobbak vagyunk.
Megnyerte már a Chelsea az angol bajnokságot?
Cech: Nagy előnyünk van. De a Manchester United és az Arsenal most már a Bajnokok Ligája helyett a Premiershipre koncentrál majd. Áprilisban nagyon nehéz sorozat vár ránk. Előbb a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében játszunk két meccset, majd a Manchester Uniteddel és az Arsenallal is szembe kell nézni. Utána pedig, remélem, következhet a BL elődöntője. Azokban a hetekben dől el minden.
Egy sorozatot már megnyertetek, egyet pedig elbuktatok. A Ligakupa a Chelsea-é lett, az FA kupából kiestetek.
Cech: A Newcastle ellen nem védtem az FA-kupában, így csak annyit mondhatok, nem volt szerencsénk. Carlo Cudicinit kiállította a bíró, így aztán a Ligakupa döntőjében ismét én védhettem. Annak ellenére egyébként, hogy ebben a sorozatban korábban még nem is jutottam szóhoz. Bár sajnáltam kicsit Carlót, azért örültem a váratlan lehetőségnek. A 2002-es utánpótlás EB-t leszámítva ugyanis még egyetlen döntőben sem védtem.
Még egy kicsit kellemetlenebb téma: Az angol szövetség nemrégiben meg akart büntetni azért, mert egy az Arsenal elleni, decemberi mérkőzést követő interjúban csalónak nevezted Graham Poll játékvezetőt. Később aztán elejtették a vádat. Miért is?
Cech: Egyszerűen azért, mert kiderült az igazság. Kértek még egy tolmácstól szakvéleményt, s az igazolta, amit korábban is mondtam: nem használtam a nekem tulajdonított kijelentést.
Hogyan érzed, fejlődtél, amióta Angliába szerződtél?
Cech: Biztosan. Hogyan is mondhatnám 22 évesen, hogy már mindent tudok, kész kapus vagyok? Mindenképpen előrelépést jelentett a számomra, hogy a Premiershipbe szerződtem. Egyébként azt is hozzá kell tennem, a francia liga nagyon jó iskolát jelentett. Kisebb a különbség a Ligue 1 és a Premiership, mint a francia és a cseh bajnokság között.
Számítottál arra, hogy pillanatok alatt te leszel a Chelsea első számú kapusa?
Cech: Amikor leszerződtettek, nyugodtan mondhatom, szinte senki sem ismert a szurkolók közül. Azt jósolták, a harmadik számú kapus leszek. José Mourinho azonban úgy döntött, én védjek. Eleinte hallottam, hogy Carlo nevét kiabálják a nézőtéren. Nagyon népszerű volt a szurkolók körében, s erre rá is szolgált a teljesítményével. Aztán hamarosan azt éreztem, hogy már engem is elfogadnak. Nem kellett csalódniuk bennem.
Igaz, hogy az évezred legelején Arsene Wenger meg akart szerezni az Arsenalnak?
Cech: Igen! Az Arsenal tényleg megpróbált megvenni a Spartától, de akkor még nem volt Csehország az Európai Unió tagja, így nem kaptam munkavállalási engedélyt. Egyébként a Barcelona és az Inter is érdeklődött irántam.
Nemrégiben a Norwich elleni mérkőzés hosszú góltalansági sorozatod végére tett pontot. Tíz bajnoki meccsen nem kaptál gólt, összesen 1024 percen keresztül maradt érintetlen a hálód. Korábban a Spartánál is volt egy hasonló szériád. Mit jelentenek a számodra ezek a rekordok?
Cech: Nyilván nem rossz érzés, de nem ez a legfontosabb. Enyém a cseh rekord, de sohasem nyertem otthon bajnoki címet. S az utóbbira bármikor elcserélném a csúcsomat.
Gyűlölsz gólt kapni?
Cech: Hát, nem szeretek. Amikor bekerültem a Sparta első csapatába, az egyetlen célom az volt, hogy ne kapjak gólt. Aztán rájöttem, hogy jobb egy 5-3-as győzelem, mint egy gól nélküli döntetlen.
Még legalább másfél évtizeden keresztül védhetsz a válogatottban. Lehet, hogy egyszer te leszel a cseh rekorder?
Cech: Nem tudom... Karel Poborsky hosszú éveken keresztül játszott a csapatban, egy évtizeden át volt válogatott. Ha én tényleg hasonló hosszú ideig védenék, talán megdönthetem a csúcsát.
|